2010. március 11., csütörtök

Buffon tűs pi közelítő módszere TI-Nspire számológépen

Buffon híres, tű dobálós pi közelító módszere TI-Nspire grafikus számológépen (forrás: lafacroft.com/nspire)

(A TI-Nspire grafikus számológépről és alkalmazási lehetőségeiről, valamint pc-n használható emulátoráról többet megtudhatsz például a Számológép Fórumon.)

Buffon pi közelítő módszeréről bővebben (freeweb.hu/beluard alapján):

"Ez egy látszólag hihetetlen történet. Hogy miért, az nemsokára kiderül…
De kezdjük egy kicsit messzebbről. A pi mint probléma a kör területének kiszámításakor jelent meg. Már az i.e. 2000 körüli időkből származó egyiptomi Rhind papiruszon található egy képlet, ami ezen probléma megoldására vonatkozik. Alkalmazva a képletet 3,1605 értéket kapunk, ami ebben az időben csodálatos pontosságnak számított...
Ugyanekkor Mezopotámiában még egy lényegesen durvább közelítő értéket használtak, és szinte minden országban, minden matematikával foglalkozó tudós más és más közelítést használt.
Kínában a Han-dinasztia alatt elrendelték a mértékegységek egységesítését. Ezt a munkát Liu Ci csillagász hajtotta végre. Ekkor történt a matematika történetében az az egyedülálló eset, hogy törvény határozta meg a pi értékét (3,1547 volt).
A Hinduk 500 körül már 3,1416-tal számoltak. A Perzsák 16 tizedes jegyig számították ki az értékét. 1784-ben Shancks angol matematikus 30 évi munkával 707 tizedes jegyig számította ki, de 1944-ben a szintén angol Fergusson kimutatta, hogy az 528. tizedestől kezdve tévedett...
Már a XVIII. századtól tudták, hogy irracionális szám, jelölésére a görög "pi" betűt 1739.-ben Euler javasolta.
Most pedig nézzük, hogy mi is kötődik Buffon gróf nevéhez ? A legenda szerint felesége rendszeresen kötögetett, és gyakran kiesett a kezéből a kötőtű. Padlójukat párhuzamosan lefektetett deszkalapok borították, ezért a leeső tű néha metszette, néha pedig nem metszette a padlólapok illesztéseinél látható vonalakat.
Állítólag ez késztette Buffon grófot arra, hogy 1777-ben elsőként bevezesse a geometriai valószínűség fogalmát. Képletben adta meg, hogy mi a valószínűsége annak, hogy a leeső tű metszi a padló vonalát (ez nyilván függ a vonalak távolságától, és a tű hosszától, és szerepel benne a pi értéke is).
A zürichi Rudolf Wolf 1850-ben a képletet átrendezte pi értékére. A vonalak távolsága 45 mm volt, 35 mm-es tűt használt, amit 5000 szer dobott fel, és számolta, hogy hányszor metszi a vonalak egyikét. A kapott értéket behelyettesítette a képletbe és 3,1596 jött ki neki. Természetesen "végtelen számú" feldobás hozna pontos közelítést, de ha figyelembe vesszük, hogy egyszerű tűdobálással számította ki ezt az értéket…"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése